A konyhai és kerti hulladék jó része a komposztba kerülhet
A komposztálás során a szerves anyagok természetes úton, mikroorganizmusok segítségével bomlanak le, és alakulnak át tápanyagdús földdé, azaz komposzttá. Ezzel nemcsak a hulladéklerakókba kerülő szemét mennyiségét csökkentjük drasztikusan, hanem:
Értékes tápanyagot biztosítunk a kerti és szobanövényeknek, műtrágya helyett.
Javítjuk a talajunk szerkezetét és vízháztartását.
Csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Zöldebb, fenntarthatóbb életet élünk.
Konyhai hulladékok:
-Gyümölcs- és zöldséghulladék (héj, magok, maradékok)
-Kávézacc és teafű (filterrel együtt is, ha lebomló anyagból van)
-Tojáshéj (összetörve)
Kerti hulladékok:
-Fűnyesedék (vékony rétegben, hogy ne tömörödjön össze)
-Elhalt levelek és gallyak (felaprítva)
-Fel nem használt zöldségek és gyümölcsök
-Vágott virágok
-Fűrészpor, faforgács (kezeletlen fából)
-Szalma, széna
Egyéb:
-Nem fényes papír és karton (összetépve vagy aprítva)
-Fahamu (kis mennyiségben, kezeletlen fából)
-Szobanövény maradványok: elszáradt levelek, elnyílt virágok, levágott hajtások vagy akár az egész, elpusztult növény (beteg részek nem)
-Elhasznált virágföld
-Növényevő kisállatok (pl. nyúl, tengerimalac, hörcsög, egér, csincsilla) alomja
-Lebomló csomagolóanyag, szatyor (ezek mindig jelöléssel vannak ellátva)
-Hús és tejtermékek: Ezek vonzzák a rágcsálókat és más kártevőket, valamint kellemetlen szagokat áraszthatnak.
-Főtt ételmaradékok: Hasonló okokból, mint a hús és
tejtermékek.
-Beteg növények: A kórokozók elterjedhetnek a komposzton keresztül.
-Olajos és zsíros anyagok nagy mennyiségben.
-Vegyszerekkel kezelt anyagok: Például festett fa, kezelt fűnyesedék.
-Műanyag, fém, üveg: ezek nem bomlanak le.
-Húsevő vagy mindenevő állatok (pl. kutya, macska, menyétfélék) alomja: kórokozókat tartalmazhat, tilos a komposztba tenni!
Ha túl sok a kerti hulladékunk, tehetjük a zöld kukába is
A hagyományos kukák mellett nemrégiben megjelentek a zöld vagy barna kukák a biohulladék gyűjtésére. Ez egy kiváló lehetőség azok számára, akik nem tudnak otthon komposztálni, vagy a komposztjukba nem való anyagoktól (pl. főtt ételmaradék) szeretnének környezettudatosan megszabadulni.
Mi kerülhet a zöld/barna kukába?
Ez a kuka lényegében a konyhai és kerti biohulladékok gyűjtésére szolgál, amiket a szolgáltató ipari komposztálóba szállít. Ide általában az alábbiak kerülhetnek: minden, ami a házi komposztba is, vagyis gyümölcs- és zöldséghulladék, kávézacc, teafű, tojáshéj, fűnyesedék, levelek, stb.
Figyelem! A zöld és barna kukákba csak a kiadott tájékoztatók alapján szabad hulladékot dobni. Főtt, sült ételmaradékot, húst, halat, tejterméket, csontokat (egy bizonyos méretig), romlott ételt, kenyeret, tésztát csak akkor lehet, ha a hulladék olyan ipari komposztálóba vagy biogázüzembe kerül, ahol ezek feldolgozása megoldott.
Erről mindig az illetékes önkormányzatnál, hulladékkezelőnél kell érdeklődnünk, de általában szigorúak a korlátozások.
A giliszták nagyon hasznosak a kertben - és a komposztban is
A komposzthalom nem csupán egy szeméthalom, hanem egy pezsgő mini ökoszisztéma, amely hemzseg az élettől. Apró élőlényekkel van tele, amelyek a komposztáló gépezet igazi motorjai, ők alakítják át a kerti és konyhai hulladékot értékes, tápanyagdús humusszá, vagyis komposzttá.
Miféle lények ők? Baktériumok, gombák, földigiliszták, ugróvillások és atkák, ászkarákok, ikerszelvényesek élnek a komposztban.
Rajtuk kívül csigák, meztelencsigák, hangyák, bogarak és lárváik, valamint légylárvák is tagjai ennek a népes tábornak.
Ezen élőlények biztosítják a hatékony és gyors lebomlást. Munkájuk révén a szerves hulladék mérete aprózódik, felülete megnő, így a baktériumok könnyebben hozzáférnek.
Az anyagok kémiai szerkezete átalakul, tápanyagok szabadulnak fel, amelyek később a növények számára is felvehetők lesznek. A komposzt végül levegőssé és morzsalékossá válik, ami ideális a talaj számára.
Free AI Website Software