Az üres területeket hamar birtokba veszi a természet
A városokban élő, vagy oda betelepülő állatok és növények tanulmányozása, valamint a városi élőhelyek és környezeti jellemzők (fény, csapadékviszonyok, hőmérséklet, talaj) vizsgálata (urbanizációs ökológia).
Nyílik a pipacs
A városökológia ezen része magában foglalja a városi állatok, növények állományainak, elterjedésének felmérését, annak vizsgálatát miért éppen az adott helyen jelentek meg, illetve egyéb érdekes kutatásokat.
Állatok esetében ez azért is különleges, mivel egészen szokatlan helyeken is képesek megtelepedni, gondoljunk csak a panelházak réseiben tanyázó denevérekre, vagy a magas épületek párkányai alatt fészkelő sarlósfecskékre és még folytathatnánk a sort.
Tóparti sütkérezés
Tanulmányok, felmérések tucatjai igazolják, hogy a városokban, településeken gyakran nagyobb a fajgazdagság, mint a peremterületeken, vagy a természetes élőhelyeken, ami állatok esetében összefügg a természetes ellenségek, vetélytársak hiányával, valamint azzal, hogy viszonylag nagy mennyiségű táplálékot találnak.
A vízterek fontosak a városi állatok számára
Télen sokan etetik a madarakat, a kertvárosi részeken vagy szemétlerakók környékén pedig mindig akad egy-két falat egerek, patkányok, hontalan macskák számára.
Előfordul persze az is, hogy a természetes ellenség nagyon is jelen van, mint például a baglyok, nyestek, vagy görények, akik szintén találnak táplálékot, főleg az őszi– téli időszakban, amikor kisebb rágcsálók, például erdei egerek húzódnak be a településekre, osztozva a kertek, padlások készletén a házi egerekkel.
A parkokban mindig akad valami finomság...
Nagyon sokféle állat fordulhat elő épített környezetünkben, a városi parkok mókusaitól, énekesmadaraitól a földből gilisztát kirángató feketerigón át az éjjeli lámpák fényében fura neszezéssel ballagó sünökig.
A törmelékhalmokon hamar megtelepszenek a ruderális gyomok
Igen széles tehát a paletta, ami örömmel vagy kevésbé örömmel fogadott lakótársainkat illeti, de ugyanígy a növényeknél is nagy változatosságot találunk.
Ez utóbbiaknál természetesen a nagy fajszám a betelepítésnek valamint a rendszeres gondozásnak is köszönhető, illetve sok olyan faj van, amelyek megtelepedését akaratlanul, de szintén az ember tette lehetővé.
A nedves, árnyékos helyeken valóságos "dzsungel" alakul ki
A városokon belül szinte négyzetméterenként változhat a talaj, a mikroklíma, így ez is hozzájárul a sokféleséghez, valamint a környező területeknél melegebb átlaghőmérséklet, ami például déli elterjedésű fajok megjelenését eredményezi.
Ezek mellett több behurcolt, vagy kertekből elvadult faj is színesíti a városi flórát, nem beszélve a sok üres, parlagon fekvő telekről, ahol a falak tövében, építési törmeléken taposástűrő, valamint egy-és többéves ruderális (parlagokon, romtalajokon tenyésző) növényzet telepszik meg, sőt akár vadvirágos rét is kialakulhat egy-egy éveken át nem háborgatott területen.
A borostyán kapaszkodó léggyökereivel kúszik
Jellemző fajok többek között a különböző perjék, libatopfélék, disznóparéj, szürke madársóska, csalán, pásztortáska, de gyakori a pipacs, a színes bükkönyfélék, és az árvácska is. Megemlítendők még a különböző – főleg régi, omladozó-repedező –falak, és ezek kúszó, résekbe kapaszkodó növényzete.
A tapadó vadszőlő tapadókorongokkal "közlekedik"
Angliában – bár ott az építészet talán nagyobb mértékben járult ehhez hozzá– külön könyvet jelentettek meg a falak élővilágáról (A falak ökológiája), ami szintén bizonyítja ezen élőhelyek gazdagságát.
Az alföldi városokban, településeken –mint nálunk is – inkább a vadszőlő, és a borostyán a legjellemzőbb fajok, míg a magasabban fekvő hűvösebb klímájú vidékeken megjelennek a különböző páfrányok, fodorkák.
A füsti fecske gyakran költözik épületeinkbe
A falak növényzete alatt és között sajátos élővilág alakulhat ki: pókok, ászkák bújnak meg a repedésekben, gyíkok, siklók tanyáznak az indák alatt, és gyakran még madarak is menedéket keresnek itt.
A városoknak még számos helyszínét említhetnénk meg, ahol a növények, állatok megvetik magukat, és kedvező, vagy kevésbé kedvező körülmények között élni próbálnak.
Természetesen nem mindig örülünk kis látogatóinknak; a konyhánkban katonás rendben masírozó hangyák, vagy a kamrában lakmározó egércsalád nem biztos, hogy az élővilág gazdagságát juttatja elsőre eszünkbe, hanem inkább a légycsapót, rovarirtót, egérfogót, vagy egyéb „hasznos holmit”.
Apró lakók mindenhol...
Mielőtt azonban beléjük gázolnánk gondoljuk meg, hogy ők is csak élni akarnak valahol, és bár a fent említett holmik is gyakran szükségesek lehetnek, mégis ha módunkban áll és türelmünk van hozzá, legyünk velük kíméletesek.
Persze előfordulnak extrém esetek is, amikor némely állatok –főleg rovarok, rágcsálók nagyon felszaporodnak, ilyenkor nyilvánvalóan meg kell tenni a szükséges lépéseket. Vannak azonban olyan védett fajok (például fecskék, denevérek), amelyeket nem szabad bántanunk semmilyen körülmények között. A békés együttélés mindig megoldható!
HTML Generator