Természetszemlélet

(Forrás: Wikimedia Commons)

Az indiánok szemlélete

A természet szentsége és élőként való felfogása: Az indián kultúrák mélyen spirituálisan kötődtek a természethez. Számukra a természet nem csupán élettelen anyag, hanem egy élő, szent test volt, tele szellemekkel és erőkkel. Minden élőlénynek, sőt a nem élő elemeknek is (hegyeknek, folyóknak, viharoknak) saját szelleme van, amely része az univerzum nagyobb lelkének.
Ez a szemlélet áthatotta mindennapjaikat, vallásukat, rituáléikat, mitológiájukat, művészetüket és gyógyászati gyakorlataikat. A Földet "Nagymamaként" vagy "Anyaföldként" tisztelték, akiből minden élet fakad.
Sok indián kultúra úgy tekintett a földre, mint szent és megosztható erőforrásra, amelyet nem lehet egyénileg birtokolni. Ehelyett a közösség feladata volt a föld tisztelete és gondozása.
Az indián kultúrák régóta gyakorolták a fenntartható földhasználatot és erőforrás-gazdálkodást. Bár voltak esetek, amikor a vadászat vagy a fakitermelés mértéke túlmutatott a fenntarthatóságon (különösen, amikor európai árupiacokra termeltek), általában igyekeztek a természeti erőforrásokat úgy használni, hogy azok a jövő generációk számára is rendelkezésre álljanak.

"A Földet nem szüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön."
Seattle indián törzsfőnök

Gróf Széchenyi Zsigmond vadász-író

Széchenyi Zsigmond 1898. január 23-án született Nagyváradon. Ükapja Széchényi Ferenc alapította a Nemzeti Múzeumot, dédapja Lajos pedig testvérbátyja volt a „legnagyobb magyar”-ként tisztelt Széchenyi Istvánnak.
A természetszeretetet, és a vadászat iránti szenvedélyét részben elődeitől örökölte, de bizonyára szerepe volt benne gondos, felelősségteljes neveltetésének is.
Számára a vadászat sokkal több volt puszta trófeagyűjtögetésnél, vagy a rekordok méricskélésénél. Persze ez is hozzátartozott a vadászat izgalmához, de - mint műveiből is kitűnik - legfontosabbként a természettel való összhangot élte meg, a vadász és vad közötti sajátságosan titokzatos kapcsolatot.
Széchenyi Zsigmond minden természetszerető embernek, vadásznak egyaránt jó példával szolgál, izgalmas, finom humorral fűszerezett könyvei pedig minden korosztálynak ajánlhatók. A tájak, vidékek, városok, ahol járt, megelevenednek könyveinek lapjain. A bakonyi erdők madárdalos, halk zúgása, a balzsamos levegőjű afrikai éjszakák, a tiroli, vagy éppen alaszkai hegyek hófödte csúcsai, a titokzatos India utcai forgataga, és erdeinek mélyéről felmorajló tigrisüvöltés…

"Csend kell ahhoz, hogy megérezzük a mindenséget, hogy meghallhassuk az örökkévalóság szavát. A Csend az örökkévalóság alkotórésze. A világ elmúlik, de a Csend megmarad, azért érezzük azt, hogy mérhetetlen erő és el nem érhető bölcsesség rejlik a Csendben.
A Csendben sosem csalatkozhatunk. Mindig az igazság hangján szól hozzánk. De ő sem tűr tőlünk hazug szót. A Csendet nem lehet becsapni. Sokadalom, lárma kell ahhoz, hogy a hazugság prosperálhasson, a Csend megfojtja a hazugságot.
Azért jön ránk ez a felséges nyugalom a vadonság magányában, mert a Csend - az Isten hangja."
Részlet Széchenyi Zsigmond Csui! című művéből

(Forrás: Wikimedia Commons)

Assisi Szent Ferenc

A természetvédelem keresztény védőszentje,
Assisi Szent Ferenc Naphimnusza
(Cantico di Frate Sole)

"Felséges Úr, mindenható
s jó mindenek felett!
Tied a dicsőség, dícséret, áldás
és minden tisztelet!
Mind Téged illet, Felség, egyedül
s nincs ember, aki Téged méltón emleget.
Dícsérjen s áldjon, én Uram,
kezednek minden alkotása,
különösen bátyánk-urunk a Nap,
ki nappalt ád, világít és minket megvidámít.
Fényes ő és ékes ő és sugárzó roppant ragyogása
felséges arcod képmása.
Áldjon, én Uram, asszony-nénénk a Hold és minden csillagok,
kiket az égre szórtál és szépek most és kedvesek és csillogók.
Áldjon, én Uram, a mi öcsénk a Szél
s az Ég s a Lég s a Hó s a Hő s a derűs és borús Idő,
kik által éltetsz mindent, ami él.
Áldjon, én Uram, hugunk a Víz,
oly hasznos, tiszta, jóleső, alázatos és kedves ő.
Áldjon, Uram, mi testvérünk a Tűz,
kit világul az éjszakába gyújtasz.
Szépséges és hatalmas, erős és felvidult az.
Áldjon, Uram, mi Földanya-nénénk,
ki tart és táplál minket, hogy megélnénk,
ki füvet hajt és gyümölcsöt terem és sok szines virággal élénk.
Áldjon, én Uram
minden ember, kit háboruság, baj, gyötrelem ért,
de tűr és megbocsájt szerelmedért.
Boldogok kik mindent békén viselnek,
Te nyújtasz nekik, Felség, egykoron babért.
Áldjon, én Uram
mi nővérünk a testi Halál,
ki minden élő embert megtalál.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,
boldogok, akik szentséges akaratodhoz igazodnak,
nem tesz kárt bennük a második halál.
Dicsérjétek s áldjátok az Urat
s adjatok hálát Neki
s roppant alázattal szolgáljatok Neki!"

Dsida Jenő fordítása

Állatvédelem

Az állatvédelem az állatok oktalan kínzásának, pusztításának megakadályozása, megfelelő tartásuk, kíméletük biztosítása. Ma már társadalmilag elvárt tevékenység, amely társadalmi és hatósági intézkedésekkel és megfelelő kommunikációval valósul meg.

Állatvédelmi törvények Magyarországon
Az Országgyűlés 1998-ban alkotta meg az állatvédelmi törvényt, amelynek célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait.

Forrás: Wikipédia

Állati jogok egyetemes nyilatkozata

Az Állati jogok egyetemes nyilatkozata először 1978. október 15-én hangzott el Párizsban, az UNESCO épületében. A nyilatkozatot 1989. október 21-én fogadta el a Nemzetközi Állatvédő Liga.

Forrás: Wikipédia

„Egy nemzet nagyságát és erkölcsi fejlődését az mutatja, hogyan bánik az állatokkal.”
Mahatma Gandhi